Ha segítenél egy kóbor cicán... akkor segíts!

2015. szeptember 28. 23:33 - Macska_fogó

A minap egy ismerősöm megkeresett Facebookon, hogy segítsek neki egy cica ügyében. A vége az lett, hogy szerintem többet nem beszélünk. Most leírom, hogy hogyan NE segítsetek állatokon, és hogyan tudtok segíteni TI egy cicán vagy kutyán.

frigyes1.jpg

Az ismerősöm látott egy hajléktalannál egy fiatal, vemhes cicát. Nem volt szíve otthagyni, de magához nem vihette fel, mert már van két cicája, ezért letette a közeli parkba. Majd írt nekem, hogy segítsek. A kérdésemre, hogy látták-e azóta, hogy "szélnek eresztették", az volt a válasz, hogy nem.

Akkor miben is...?

Nos, felmerül a kérdés, hogy akkor miben is tudok én segíteni? Azon túl, hogy egyetlen nap alatt helyet szereztem neki, fotó és minden nélkül, de sajnos, mivel a pontos címet nem tudtam, és amúgy sem látták ott a cicát, hogyan tudnám elhozni? Ha megment valaki egy hajléktalantól egy cicát, miért teszi vajon le az utcára, és hagyja őt magára egy ismeretlen helyen? Ami számára ismeretlen, tehát valószínűleg elbújik. Leszüli a kölykeit, de mivel ő is éhezik, elapad a teje, és a kicsik elpusztulnak. Ő talán túléli, és jövő tavasszal újabb kölyköket szül a halálba. De azok után, hogy letették egy téren, hogyan gondolták, hogy tudok neki segíteni? Hogy találhatnám meg?!

Mi lett volna a megoldás?

Több is lehetett volna. 

Egyrészt le lehetett volna fotózni a hajléktalannál, és pontos helyszínnel meg lehetett volna hirdetni a macskamentős Facebook-oldalakon: Cicatappancs, Cicamentő Angyalok, Zárjuk be a kóborgyárat (bár utóbbi inkább ivartalanításban tud segíteni). Szólni több alapítványnak, a Noénak, az Állatmentő Seregnek, a HEROSZ-nak vagy bármelyik cicamentő szervezetnek a környékeden, és persze az ismerős állatmentőnek, fotóval, leírással elküldeni minél több infót a cicáról. 

11083905_943864375644440_4090023141124052570_n.jpg

A másik megoldás az lett volna, hogy elhozzák a hajléktalantól a cicát, felviszik egy éjszakára a fürdőbe vagy bármilyen más helyiségbe, ahol nem érintkezik a többi macskával, lefotózzák, és szintén szólnak a fentieknek, valamint felteszik a Gazditkeresek.hu és kiscica.hu oldalakra gazdikeresőként. Közben gyorsan, másnap ivartalanítják. Ha ez anyagilag megterhelő, akkor kereshetnek éppen aktuális akciós ivartalanítást, vagy ha ez is sok, akkor a pénz összegereblyézésben extra gyorsan tudnak általában segíteni a már említett Kóborgyáras lányok. A Facebook csoportba be kell tenni a cica képét, miben kér az ember segítséget, és mennyi pénz kell hozzá. Általában pár nap alatt összejön egy ivartalanítás költsége, volt már pár óra is. Igen, ilyenkor megölik a még meg nem született cicákat. Amennyiben te minden cicát el tudsz helyezni jó, szerető, gondoskodó otthonba, akkor várunk szeretettel körünkbe, ellenkező esetben javaslom, hogy még vemhesség előtt ivartalanítsd a cicádat, és biztasd erre ismerőseid, barátaid is. 

Ha ez megvan, akkor némi lábadoztatás után lehet neki keresni akár egy helyet is, ahová visszahelyezhetjük. Jó esetben ez az a hely, ahonnan elhoztuk, vagy ha ezt nem tudjuk, mint esetünkben, akkor kérj segítséget állatmentőktől. De a legjobb, ha be tudod te fogadni. Az, hogy nem fogadja el a már meglévő cicád/kutyád kifogás, akkor keress meg engem. Az, hogy nem fér el a lakásban, kifogás, mert sok jó macska kis helyen is elfér :) Akkor inkább mondd azt, hogy nem akarod megtartani, és keress neki gazdit a fenti oldalak és szervezetek segítségével.

Szóval ha tényleg segíteni akarsz, akkor segíts is. Ne csak félmegoldásokban gondolkodj, mert még rosszabbat teszel vele, mintha semmit se tettél volna. És ne várd azt, hogy majd állatvédők megoldanak mindent helyetted, mert hát "ez a dolguk". Nem, nem ez a dolgunk. Mindannyian munka mellett, szabadidőnket áldozzuk az állatok mentésére, saját otthonunkat osztjuk meg velük, időt, energiát és pénzt áldozunk rájuk. De ezt te is, ugyanúgy megteheted, ha akarod. Ha tényleg akarod.

(Képek: atom.blog.hu és allatmentoszolgalat.com)

16 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://szeretemacicam.blog.hu/api/trackback/id/tr7214824244

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szódabár 2015.09.29. 21:16:12

Nekem négy befogadott cicám van a lakásban, tudom, hogy kettő mellett egy még simán elfért volna. Az ilyen ismerősért nem kár, csak azokat a szerencsétlen állatokat sajnálom, akiket ilyen idióta módon akar megmenteni, és végül a halálukat okozza.

Pierr Kardán 2015.09.29. 21:46:21

A cikk minden második szava az ivartalanítás :-(

Jól tette az ismerősöd, hogy nem adta oda neked a macskát.

videki gyerek 2015.09.29. 22:00:08

@Pierr Kardán:"A cikk minden második szava az ivartalanítás :-("

Hat pedig ez az egyetlen jo megoldas. Mert kulonben milliard szamra szuletnek a cicak, akik kegyetlen korulmenyek kozott elnek, halnak, szenvednek. Minden macskat pedig nem lehet befogadni, megmenteni, akkor mar inkabb meg se szulessen.

Macska_fogó 2015.09.30. 00:15:26

@Pierr Kardán: Látom te is tisztában vagy azzal, mennyi kóbor macska él ma az országban. Persze ha te el tudod mindegyiket helyezni, akkor neked is áll az ajánlatom, hogy segíts már nekünk, ostoba állatmentőknek. Ha pedig nincs jobb ötleted, akkor inkább hallgass, okosabb maradsz.
És nem olvastad elég figyelmesen: nem adta volna nekem, ugyanis hozzám nem fért volna el. Köszönhetően annak, hogy annyi kóbor macska él az országban.

EricaRose 2015.09.30. 11:09:44

@Pierr Kardán: igen az. Ugyanis a macskákon segítés egyik része az hogy nem hagyjuk halomra születni őket az út szélére, kínhalálra ítélve a megszületetteket.

Vágó.János 2017.03.18. 23:39:19

Kicsit bonyolultabb a helyzet, mint ami a cikkben szerepel. Vannak nehéz helyzetek, dilemmák. Például én egy kis lakásban lakom, egy olyan 12 éves cicával, aki már messziről sem tűrt meg soha egyetlen más cicát sem a közelben, hangosan ordít, nagy stressz lenne neki egy idegen cicával egy lakásban lenni rövid ideig is,, nem lehetne elszeparálni őket pár órára sem. Kijár a konyhába, fürdőszobába is(ott az alom pl.), ennyi a mozgástere, mert ki nem mehet egy emeletes bérházban az emeleti folyosóra... Már attól is idegbeteg lenne, ha a másik helyiségbe zárt idegen cica nyávogását hallaná, szagát érezné. Aki ilyen helyen lakik, de nagyon elszánt állatmentő, az mit tehet, ha ilyen okokból nem tud befogadni egy napra sem a lakásába árva cicát? A másik, hogy vannak olyan alja gonosz elemek, hajléktalanok, állatkínzók, akiktől ha elviszünk egy cicát, még azzal is jobban jár, ha valahol csak úgy letesszük egy csendes parkban, erdős részen....persze csak akkor, ha nincs amúgy baja. Nyilván ez sem jó megoldás, de ha S.O.S-helyzet van, és azonnal el kell venni valakitől, mert ott pusztulna el, ez is jobb a semminél. A nehezebb, ha láthatóan beteg egy talált cica, és orvoshoz kéne vinni. A legolcsóbb ivartalanítás is minimum 6-8000 ft...Mi van, ha a megtalálónak egyszerűen nincs ehhez félretett többezer, vagy akár több tízezer forintja...?Borzasztóan elszállt árak vannak az állatorvosi rendelőkben, visszaélnek a monopóliumukkal. Kevés fájóbb dolog van annál, mintha egy lelkiismeretes állatmentő ezekkel szembesül, hiába szeretne mindenképp segíteni. Ha volna igazság a világon, az összes állatmentőnek nagy háza volna nagy kerttel, udvarral, ahova befogadhat sok árvát, akár csak ideiglenesen pár napra is, amíg tudja hirdetni, vagy segítséget, pénzt kérni. Az állatkórházak pedig nem vinnék az egekbe a gyógyítás tarifáit az extraprofitért.

delejezoe 2017.03.19. 07:30:18

Szerintem nem az lett a vége - az állatvédelem szempontjából - hogy többet nem beszélnek. hanem az, hogy ez az ember legközelebb, ha konkrét állatkínzást lát, akkor sem fog szólni senkinek.
Szép eredmény.

Macska_fogó 2017.03.20. 22:47:50

@Vágó.János: Nem értek egyet. Sorry, de amiket felsoroltál, azok mind kényelmes kifogások. Én is mentettem úgy cicát, hogy nem volt rá pénzem, egyszobás lakásba, és mégis megoldottam a szeparációt. És ja nagyon elszánt állatvédő lennél, meg is tudnád oldani :)
Én annak idején segítséget kértem egy állatvédő szervezettől, akik tudtak adni kedvezményes ivartalanítást az orvosuknál.
A nagyon SOS helyzet pedig nem életszerű, látszik hogy nem csináltál még ilyet. De egy kobzást bízz inkább egy tapasztalt állatvédőre vagy egy szervezetre.
Ha komolyan szeretnél a kóbor cicákon segíteni, akkor ahogy a cikkben is írtam, segíts. Ha nem tudsz cicát fogadni, akkor elmehetsz menhelyre segíteni, ha azt se, tudsz vagy szeretnél, akkor adminisztrációban vagy kommunikációban segíthetsz egy szervezetnek, de végső esetben adományt is adhatsz valakinek. Nem csak pénzt, tápot, almot, orvosságot stb. Rengeteg lehetőséged van, tegyél valamit!

Macska_fogó 2017.03.20. 22:53:55

@delejezoe: Légy szíves segíts akkor, és mondd el, te mit mondtál, tettél volna a helyemben. És kérlek azt is írd le, eddig hány állaton segítettél személyesen, mert gyanítom hogy közelít a nullához :) Ugyanis ha lenne tapasztalatod, akkor tudnád, milyen érzés ez, amikor más gondatlansága miatt nem tudsz segíteni egy életnek. Egyébként nem értetted meg, vagy nem olvastad el figyelmesen az írásom, ugyanis most is hiába szólt nekem, a hozzáállása miatt ugyanaz lett az eredménye, mintha nem szólt volna. A cikkem lényege az, hogy ilyene esetben TENNI KELL, nem várni az állatmentőt. Mert az állatmentő ugyanolyan ember, mint te, csak ő TESZ valamit.

Vágó.János 2017.03.22. 05:16:26

@Macska_fogó: Nem kényelmes kifogásaim, hanem komoly gyakorlati kizáró okaim vannak sajnos! Mit tehetnék, ha a macskám rákezd nyávogni, hogy kimenne a szobából,(ahogy ezt évek óta teszi napjában sokszor) de nem lehet, mert a konyhán vagy a fürdőben ott egy idegen cica? Ha kimenne, óriási balhé lenne, akár neki is támadna, ha nincs szállítódobozban a befogadott cica. Minkét macskának nagy stressz lenne egymás látványa is. Egy kicsi lakásban, nehéz természetű saját macskával-aki sosem tűrt meg más macskát a közelében sem- megoldhatatlan a befogadás, szeparálás, arról az apróságról nem beszélve, hogy albérletről van szó, másé a lakás... Szóval sokan lehetnek ilyen helyzetben, hiába szeretnének állatot menteni, befogadni. Egyébként régebben, mikor még az egri nagy kertes, udvaros családi házamban laktam, Pesten egy erdős területről a poros úton hangtalanul nyávogni próbáló, segítséget kérő kiscicát gondolkodás nélkül felkaptam, és felültem vele a távolsági buszra, a táskámba csempészve, és hazavittem! Nem ideiglenesen, hanem végleg! Ott simán elfért több cicával is. Teljesen más helyzet egy saját nagy kertes házban, vagy egy pici albérletben élni a nagyváros közepén gangos emeleti folyosón állatmentés, befogadás szempontjából. Amúgy pedig segítettem már többféleképp állatvédőknek, mentésekben, keresésben, kajával, és évek óta Budapest több pontján árva cicákat etetek. Még 2 órája is náluk voltam. Ezeket azért írtam, hogy árnyaljam a képet, bizony sok olyan helyzet lehet, amikor hiába szeretne valaki befogadni, ha több kizáró ok is fennáll, nem mindig rajtunk múlik, ki tud befogadni akár csak 1-2 napra is.

Macska_fogó 2017.03.22. 13:28:22

@Vágó.János: Nem egyről beszélünk :) A fenti cikk esetében nem kellett volna véglegesen befogadni a cicát, elég lett volna egyetle éjszakára bezárni a fürdőbe, vagy akár egy hordozóba. Természetesen kellemetlenséget okozott volna, ki kellett volna mozdulni a komfortzónából, de megmenekült volna a macska. És ha nem rajtunk, akkor kin múlik, hogy segítünk vagy sem? Azon az állaton, aki bajban van? A szüleinken, akik nem tettek nagyobb házat a fenekünk alá? A főnökünkön, aki nem adott elég fizetést ahhoz, hogy macskát mentsünk? Ezt ugye te sem gondolod komolyan? Biztos vagyok benne, hogy nem. Csakis rajtad múlik, mit csinálsz. Hidd el, hogy nálunk, állatvédőknél nem egy macska van otthon, hanem lehet h tíz. Mégsem hagyjuk az utcán meghalni azt a másikat se, hanem megtesszük, amit tudunk. Ha kell, segítséget kérünk, ha kell, vállaljuk a kényelmetlenségeket a családdal vagy a munkahelyen, de segítünk.
De szerintem ezt te pontosan tudod, hiszen ahogy írod, te magad is a lehetőségeidhez mérten segítesz a kóbor állatokon, ami nagyon szép dolog, és bárcsak többen tennék azt, amit te! Szóval nem neked és nekem kell erről beszélnünk, hanem azoknak, akik nem látják, mennyi segítségre szoruló állat van a közvetlen környezeteükben.

Vágó.János 2017.03.23. 01:58:42

@Macska_fogó: Sajnos azok, akik nem látják, hogy segíthetnének állatokon, nem is fogják ezután sem...Akiben nincs meg az ilyen empatikus készség, nem is lesz. Ráadásul mit is várunk a mai világban, amikor az utcán rosszul lévő ember mellett is sokan mennek el közönyösen...Visszatérve még az ideiglenes befogadáshoz, ha nagyon S.O.S-helyzet lenne, egy napra még ennyi hátráltató lakáskörülmény mellett is valószínű, megpróbálnám, csak akkor még nem beszéltünk olyan szempontokról, hogy mi van, ha valakinek nincs egyszerűen félretett pénze állatorvosra? Nálunk pl. ez a helyzet. Így ha még össze is adnák valakik utólag a költséget, addig sem tudnám megelőlegezve kifizetni a gyógyítási beavatkozásokat. Az ivartalanítások is pl. még akciósan is 6-8000 ft-ok szoktak lenni. És ha hirdetnek is egy cicát a neten, hogy sürgős, nem maradhat ideiglenes befogadójánál, az emberek úgy vannak vele, hogy ha már nem az utcán van, valaki felvitte a lakására, nem kapkodnak segíteni, meg van oldva az ügy... Így szoktak végleg az ideiglenes befogadónál maradni a cicák... Ami ugye nálunk a saját macskagyűlölő cicánk miatt kivitelezhetetlen. Úgyhogy senki nem veheti biztosra, hogy majd elviszik tőle az ideiglenesen nála lévő cicát. A Facebookon naponta sok tucat S.O.S- cicás helyzet olvasható, az emberek ingerküszöbét sajnos egy idő után, a sokadiknál már nem érik el a segítségkérő felhívások.. Ha majd újra a nagy házunkban lakhatok, ott már más lesz a helyzet, és 2 emelet, padlás, garázs, több szoba, lépcsőház, udvar, hátsó kis ház esetén nem jelenthet gondot ideiglenes elhelyezés. Addig is marad a sok más módon való segítésük, pl. etetés, én ennyit tehetek. Egyébként az állatvédő szervezetekről egy adalék: olvasható most a Facebookon cicás csoportokban egy elszánt cicamentő nő drámája, aki Pest melletti erdőbeli házából kilakoltattak, és nem engedik vissza az örökösök, a sok cicája ott maradt, és nem tudja tovább őket etetni, gondozni, Azt írják a róla szóló cikkben, hogy az állatvédő szervezetek sem segítenek neki, és mások sem... Szóval a cikkel annyiban továbbra sem értek egyet, hogy nem mindig az emberek elszántságán múlik, tudnak-e menteni, befogadni cicát, ha a pénzügyi és lakásfeltételek nincsenek meg mellé,

lovand 2017.07.06. 15:07:46

Bennem ilyenkor mindig felmerül a kérdés, hogy mégis miért van az, hogy ha egy állatot látunk egy hajléktalannál, azt feltételezzük, hogy neki ott rossz dolga van? Ebből a bejegyzésből nem derült ki, milyen állapotban volt a cica, azt leszámítva, hogy kiscicákat várt. Lehet, hogy elég lett volna az ivartalanításban segíteni. A közelemben lakott egy hajléktalan egy kutyával, akik nem ismerték, először látták, sokszor meg akarták menteni tőle a kutyát, kihívták az állatvédőket. Egy idő után már ki se mentek, megmondták a telefonálónak, hogy ismerik a gazdit meg a kutyát, a kutya jó állapotban van, ivartalanított, oltott, chipes, sokat sétálnak a gazdával, tanítva van, még a kutyapiszkot is mindig felszedi a gazdája és az arra kijelölt kukába dobja, szóval sok kutyatartó még példát is vehetne róla. A hajléktalan gazdinak első volt a kutya, utána jöhetett csak minden más. Tudom, nem ez az általános, mégis azt mondom, mielőtt bárki is beavatkozna, előtte beszéljünk már a gazdával... Az is lehet, hogy már ő is úgy fogadta be az állatot az utcáról, csak egyszerűen nem volt még pénze ivartalanítani, mert az nem kis pénz, valljuk be. Szép dolog a segíteni akarás, de előbb kommunikálni kéne.
A cikk szerzőjét egyáltalán nem bírálom, hiszen ő már tényleg nem tudott itt mit tenni. Én nem vagyok tapasztalt állatmentő, adománnyal szoktam segíteni (nem dicsekvésképp írom, sőt - adománnyal segíteni könnyű, időt, energiát feláldozva menteni az állatokat, na az a megsüvegelendő), viszont attól még látok/hallok dolgokat, ezért merem kijelenteni, hogy előbb kérdezni kéne, mert ha nem tesszük, azzal lehet nagyobb kárt okozunk - akár csak azzal is, hogy az aktív állatvédők idejét raboljuk feleslegesen, olyan állathoz jönnek ki, amihez nem kéne. Ezzel a valóban megmentendő állatok elől raboljuk az időt és a pénzt. Persze van sok egyértelmű eset, ha nem az, akkor sem mindig van mód kérdezni, de ha van rá lehetőség, tegyük már meg...

lovand 2017.07.06. 15:14:19

Visszaolvasva az írásomat, kiegészíteném azzal, hogy azok, akik a közelemben lakó hajléktalant feljelentették az állatvédőknél, mindig elismerték, hogy a kutya jó állapotban van, csak feltételezték, hogy lopott, azért telefonáltak... Ezt maguktól az állatvédőktől tudom, akiket időről időre hívnak. Persze alkalmanként ellenőrzik, mi a helyzet, olyankor adnak adományba tápot.
Csak a félreértések elkerülése végett írtam le, megelőzve ezzel pár keresztkérdést, amire úgyse lenne időm válaszolni, mert lassan mennem kell a gép elől.

Macska_fogó 2017.07.09. 22:06:56

@lovand: Abban igazad van, hogy vannak olyan hajléktalanok, akik FELELŐSEN tartanak állatot. A felelősségvállalás nem attól függ, hogy valakinek mennyi pénze van. De ezek az emberek oltják, chipezik, és IVARTALANÍTJÁK az állataikat. Igen, a hajléktalanok! De itt egy vemhes állatról van szó, így a felelős állattartás már szóba sem jöhet. Hiszen hogyan fogja majd a megszületett csöppségeket ellátni? Megfelelő környezetet tud-e nekik biztosítani? Mindegyiket oltani és ivartalanítani tudja-e? Vagy tudja-e örökbeadni őket jó helyre? Nyilvánvalóan nem, és nem is gondol ezekre.
A poszt egyébként nem erről szól, nem a hajléktalanok megítéléséről. Hanem arról, hogy bárki tud segíteni egy rászoruló állaton, csak az első lépést kell hozzá megtenni, és tenni kell valamit.

lovand 2017.07.09. 23:21:49

Szia!
Alapvetően egyetértek veled. Igen, értem, miről szó a poszt, de szerintem kapcsolódott hozzá az a téma, amit felvetettem. Ráadásul szerintem ebben a helyzetben még nem tudjuk megítélni, hogy felelős állattartásról volt-e szó vagy sem, pont a párbeszéd hiánya miatt. Illetve ha volt is, mi nem tudjuk, mi hangzott el. Otthonról nem tudjuk megítélni, hogy az a hajléktalan, akitől elvitték a cicát, mikor fogadta magához. Ha régóta nála volt, akkor valóban nem beszélhetünk felelős állattartásról, viszont ha eleve vemhesen talált egy kóbor cicát, akiről elkezdett gondoskodni, már mindjárt más a helyzet. Az utóbbi esetben nem elvenni kell tőle, hanem segíteni neki. Ez sajnos nem derült ki. Viszont az én mondanivalóm se csak a hajléktalanok állattartására vonatkozik, hanem általánosságban is igaz, ráadásul nem csak az állatvédelemben. Szerintem a századunk egyik legnagyobb problémája az, hogy elfelejtünk párbeszédet indítani, helyette egyből ítélünk. Arról nem is beszélve, hogy ha valamihez nem értünk, abba ne akarjunk egyből beavatkozni, hanem kérjünk szakértő segítséget. Nincsenek már polihisztorok, nem érthetünk mindenhez, nem szégyen ezt bevallani és segítséget kérni akkor, amikor nem vagyunk biztosak a dolgunkban. De ez egy másik kor.. mindig, mindent azonnal akarunk, és mindenki mindenhez ért... Ítélkezni meg egyenesen kötelező. Tisztelet a kivételnek. Azt már csak halkan merem megjegyezni, hogy ha fényképezni/videózni, facebook posztot írni van idő, akkor kérdezni miért nincs?
Azt már csak halkan, zárójelben jegyzem meg, hogy valamikor nem is lehet ivartalanítani. Én a lány cicámmal jártam majdnem meg... Kiscicaként került hozzám, mivel az anyja beteg volt, szűrővizsgálatok sora, utána oltások, stb., minden ami kell. Az állatorvosi rendelőben, ahova járunk, nagyon alaposak, minden alkalommal átvizsgálják a cicát, így hallott egyszer az orvos szívzörejt... Csak egy ponton lehet hallani, de ott határozottan. Még ivartalanítás előtt voltunk, egyből kértem is időpontot a cicának szívultrahangra. Ott kiderült, hogy veleszületett szívrendellenessége van, szerencsére altatható, de a szokásosnál jóval nagyobb odafigyelés mellett. Pár mm-el nagyobb lenne az eltérés, nem lehetne altatni, így ivartalanítani sem, ha mégis ivartalaníttatni akartam volna, az nagy valószínűséggel az életébe került volna, így természetesen nem vállaltam volna a kockázatot, mivel fontos nekem a macskám. Mások ebből annyit láttak volna, hogy a macskámat nem ivartalanítottam, ergo nem vagyok felelős állattartó. Szerencsére nem ez a verzió lépett életbe, de tényleg nem sok kellett hozzá. Ráadásul a helyzet romolhat, egy újabb altatásos műtét előtt el kellene vinni szívultrahangra. Természetesen rákérdeztem, a baja nem kezelhető, a szakorvos szerint sem itthon, sem külföldön. Sajnos ez van, el kell fogadnom. Viszont mivel akkor zöld utat kaptunk, ivartalanítva lett a leányzó.